Korábbi cikkünkben bemutattuk a Parlament elé benyújtott új Polgári perrendtartás törvényjavaslatának szövegét és beszámoltunk azokról a legfőbb pontokról, amikben az új Polgári perrendtartás újat fog hozni a jelenleg hatályos perrendtartással szemben. Mostani cikkünkben az elfogadás során megszavazott legfontosabb változásokat mutatjuk be.
Főszabállyá válik a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetősége (kizárva ezzel a fellebbezést), és kivételes esetekben válik lehetővé a perlést megelőzően a fellebbezés magasabb szintű közigazgatási hatósághoz.
Tipikus esetben a közigazgatási perrendtartás és a hatósági eljárások általános szabályai szerint a rendes perorvoslattal együtt már legalább háromfokú, a hatósági eljárásban fellebbezés igénybevehetősége esetén eleve négyfokú eljárásokra kerül majd sor.
Rendkívüli felmondás alapjául szolgál, ha a munkavállaló a munkaviszonya alapján tudomására jutott és bizalmas adatként kezelendő, az alperes üzleti dokumentumainak jelentős részét engedély nélkül telepített szoftverrel úgy semmisítette meg, hogy azok helyreállítására nem volt lehetőség – a Kúria eseti döntése.
Rendkívüli felmondás alapjául szolgál, ha a munkavállaló a munkaviszonya alapján tudomására jutott és bizalmas adatként kezelendő, az alperes üzleti dokumentumainak jelentős részét engedély nélkül telepített szoftverrel úgy semmisítette meg, hogy azok helyreállítására nem volt lehetőség – a Kúria eseti döntése.
Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A fiatal felnőtt – 18 és 21 év közötti – életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakított ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékel. Ugyanakkor az életfogytig tartó szabadságvesztés törvényi korlátait tágító hatása nincs – a Kúria eseti döntése.
A zsarolás bűncselekménye szempontjából természetes egység, ha a vádlott több ízben fenyegeti meg a sértettet annak érdekében, hogy a követelt pénzösszeget megkapja vagy a sértett több részletben teljesíti a követelést – a Zalaegerszegi Törvényszék egyedi döntése.
Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését szerződéses partnere a saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé – a Kúria eseti döntése.
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a kereskedő az akciós áron hirdetett árut teljes áron értékesíti. A kereskedőnek az elkövetett jogsértésért felelnie kell, nem mentesülhet a jogkövetkezmény alól munkavállalói gondatlanságra hivatkozással – a Kúria eseti döntése.
Az utas által a vasúti személyszállítással kapcsolatban előterjesztett panasz alapján a békéltető testület előtt megindult eljárás fogyasztói jogvitának minősül, amelynek elbírálására a békéltető testület hatáskörrel rendelkezik – a Kúria eseti döntése.
